Abádszalók története

A honfoglaló magyarok már a honfoglalás éveiben tartósan letelepednek a mai Abádszalók területén. Történelmi bizonyítékok támasztják alá, hogy a X.sz.-ban ez a terület Árpád-házi fejedelmi birtok lesz. Taksony fejedelem idejében megjelenik egy Tanuzaba (Pata) nevű ember - vezéri nemzetségből való - és a fejedelem többek között a mai Abádszalók területét is neki adja. Tanuzaba későbbi leszármazottja az Aba nemzetség, innen Aba Sámuel - későbbi magyar király. (1041-1044) Az Aba névből ered az Abád név, az Aba török eredetű szó, jelentése: Apa és az Abád névből a -d kicsinyítő képzőként szerepel.
Tehát e nemzetség utódai az Abádiak, akik földjüket- az elvesztés okozta félelem miatt - örökösödéssel továbbadták a Losoncziaknak, majd a Losonczi-Bánffyak következtek, utánuk Kompolthiak őket követték a Guthi-Országhiak majd a Nyáriak, Orczyak és végül leányágon a Szapáryak. Ugyanakkor 1271-ben az egri püspökség birtokaként említődik először Szalók (Zalouk) neve. Később birtokosai a Szalóki-nemből származó Szalókiak és az Aba-nemzetségből való Losonczyak is. (1403-ig). A két település közül Abád vált ismertté az "abádi út"-nak köszönhetően.
A török hódoltság idején mindkét település átlagosnak számít, azonban a Rákóczi-szabadságharc időtartama alatt a két települést csak pusztaként jegyzik. 1712-ben népesülnek be újra református telepesek, családok által.

Abád és Szalók először 1849-ben az önkényuralom időszakában egyesül, mivel a század folyamán a két település majdnem összeépült. Ez az egyesülés 1859-ig tartott, ezét követően Abádszalók ismét Abádra és Szalókra válik szét. Ezek után a térség közigazgatási és technikai fejlődésen megy keresztül, melynek eredménye a Kisújszállás-Kisterenye közötti Mátra vasút, mely Szalók-Taksony és Szalók-Kisgyócs megállóhelyekkel az országos forgalomba is bekapcsolódik és 1896-ban egyesül a két község Abádszalók néven.

Mint az ország más településein, 1919. Április 11-én itt is munkástanács, direktórium és vörösőrség alakul, majd a II. világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos arcvonal lesz. 1944. október 11-én szabadul fel, bár környéke továbbra is hadműveletek bázisa marad.
1949-ben megalakul a Lenin Tszcs, majd 1975-ben egyesül a tiszaderzsi Kossuth Termelőszövetkezettel, de az egyesülés 1990. Január l-én szétválással ér véget.

Mielőtt a Tisza-tó kialakítására rátérnénk, meg kell emlékeznünk a Tisza szabályozásának kezdetéről, mely 1846-ra tehető.
A szabályozás következtében átrendeződtek a térség földrajzi viszonyai, mint pl. megváltoztak a víz és hordalékviszonyok, az átvágások több, mint 40%-kal csökkentették a folyószakasz hosszát, magnőtt a folyó esése, ennek következtében a sebesebb víz erőteljesebben mélyítette a medrét, s ezek együttesen átalakították a tiszai Alföld képét, az eredeti vízrajzi viszonyok felbomlásával a tájak szárazabbá váltak, a folyószabályozás, lecsapolás következtében megváltoztak a talaj-, a növény-, és állatviszonyok.
1973-ban a kiskörei duzzasztóműt üzembe helyezték és megkezdődött a meder duzzasztása, amely 1977-ig tartott.
Ez a mesterségesen kialakított 127 négyzetkilométer területű tározótér az Alföld legnagyobb vízterülete lett.
Kiterjedése egyötöde a Balatonnak, de ötszöröse a Velencei-tónak.

A Tisza-tavat az árvízvédelmi töltések megerősítése után a hullámtéren alakították ki, az elárasztás előtt a területnek 9%-a mocsár, ill. vízivegetáció, 28%-a fűz és nyárfás, 23%-a mezőgazdasági művelés alatt álló, míg 10%-a cserjés terület volt. A part mentén lévő erdő elpusztult, a szárazföldi hullámtéri vegetáció az új körülményekhez alkalmazkodva a vízi növények és állatok "paradicsomává" vált.
Különböző hínárfajok jelentek meg, mint pl. a vidra keserűfű, tavi káka, sulyom, békaszőlőfélék, tündérfátyol, tündérrózsa, vízitök stb.

Az abádszalóki öböl nyíltvizes terület, rendkívül alkalmas a fürdőzésre, a vízi sportok gyakorlására, űzésére, tehát ily módon a turizmust szolgálja.
Abádszalók a Tisza-tóhoz kötődő üdülőhelyi funkció révén speciális idegenforgalmi szerepkörre tett szert.
Ez a szerepkör a település esetében új, de tartós jelenségnek, szerepvállalásnak tűnik.
Ezt bizonyítja a kereskedelmi szálláshelyek, a vendégek és vendégéjszakák számának folyamatos emelkedése, továbbá a magán és vállalati üdülőépületek gyarapodása.
Mindezt Európában egyedülállóan, a Tisza-tó déli 14 négyzetkilométeres abádszalóki öble teszi lehetővé, ahol a motoros sporteszközök számára is engedélyezett a vízfelület, így ez a vízi sportok kedvelőinek a paradicsoma.

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma az 1980-as évek közepétől emelkedik, bár a statisztikai adatszolgáltatási nehézségek miatt az adatok ingadozásra utalnak.
Az abádszalóki Polgármesteri Hivatal nyilvántartása szerint ma mintegy 3250 férőhely van a kereskedelmi szálláshelyeken (hotelben, panzióban, kempingekben és a fizetővendéglátás férőhelyein) ...